2012. február 4., szombat

Még mindig Beverly Hills


Nem tudok elszakadni Beverly Hills-től, mert annyi látnivaló van ott, hogy nem győzök betelni vele. Különösen, mivel az amerikai filmiparnak köszönhetően már annyit láttuk, hogy úgy érezzük majd, mintha jártunk volna már ott.
Itt a legmagasabb az egy négyzetméterre jutó gazdag és híres emberek száma, úgyhogy nehéz lesz elkerülni, hogy ne találkozzunk egy-egy filmsztárral. Bár még mindig a Pretty Women-ben megformált üzletember típusra várok, aki akár Rivchard Gere képében is az utamba kerülhet a Beverly Hillsen. 

Noha a mi Golden Day rendezvényünkön már átsétáltunk néhány csillagon - a mi kis csillagjainkon - de ott igaziban láthatjuk majd Michael Jackson, Tom Cruise, vagy akár Julia Roberts csillagát, ugyanis következő úti célunk, a Hollywood Walk of Fame (Hollywoodi hírességek sétánya) a szórakoztatóipar hírességeinek nevét megörökítő utcaszakaszok - ezt is nehéz lesz elkerülni. Azt tudtátok, hogy az első csillag 1960. február 9-én került fel és Joanne Woodwarot illette?


Egyébként a Beverly Hills legkeresettebb attrakcióinak nagy része egy húsztömbnyi városrészben összpontosul, amelyet Arany Háromszögnek, azaz Golden Triangle-nak neveznek. Ezt már csak a neve miatt sem hagyhatjuk ki!
Minden érdekel, ami arany!

Találhatók itt kivételesen szép, történelmi értékű épületek egyébként, de biztos belebotlunk majd néhány híres-neves plasztikai sebészbe, vagy a klinikájukba - nehogy 10 évvel fiatalabbnak nézzünk ki, mire hazaérünk :-)

Beverly Hills után elindulunk a Sunset Boulevardon, amely 35 km hosszú és levisz minket egészen az óceánig, mindeközben különböző negyedeken haladunk át.
Azt hiszem a kedvemet már a pálmafák látványa megalapozza majd.


 

Az úton lemegyünk az óceánig és végig sétálhatunk a Santa Monica Beach homokján.
Alig várom!

Kíváncsi vagyok, hogy itt mit kínálnak az óceánparti büfékben, gondolom nem hekkel és lángossal találkozom majd. Itt elidőzünk egy kicsit, sőt az óceán imádók meg is mártózhatnak - bár én garantáltan csak bokáig megyek csak bele az óceánba.

Itt lesz egy kis szabadprogram, mert vacsoráig itt maradunk, ugyanis a tengerparton fogunk vacsorázni.

Már látom magamat a homokban :-)
Míg a többiek söröznek, én lepihenek a homokban, vélhetően a jetlag nem múlik el addigra még.

Következő blogbejegyzésemben a Universal Studiot szeretném felfedezni, hiszen a harmadik napunkat ott töltjük majd. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése