Szinte hihetetlen, de mar London fele vettük az irányt, és a csapat
meglehetősen jókedvűen néz elé a hosszú útnak - ezt azt hiszem, elég
finoman fogalmaztam.
Mellettem Dr. Sena ontja magából a poénokat,
és a körülöttünk levo sorok szakadnak a röhögéstől. Most mar csak arra
vagyok kiváncsi, hogy hány órán keresztül tudja ezt csinálni, mert ha
ebben a tempóban nyomja a sódert, akkor soha nem fogom elolvasni Frei
Bankarjat:-(
De nézzük az elejéről: a fegyelmezett csapat pontban 6
órakor ha patakban állva a váróteremben átvette a szükséges
dokumentumokat Dorikatol, aki hatalmas amerikai zászlóval tette
láthatóvá a csapatot A Liszt Ferenc repülőtér 2/B terminaljan - nem
mintha zászló nélkül nem lett volna elég feltűnő a csapat.
Ennek
mar a túra elején hangot adott Vujity Tvrtko, aki a sikert, de rendkivul
bajos szépségkirálynővel kelt útra, és a csapat vélhetően zavarta a
meghitt együttlétet. A vetkőzö show után átjutva a kapukon nehány
útitársunk azonnal gondoskodott a hangulaton, úgyhogy a torok
fertőtlenítes után elfoglaltuk helyünket a Britsh Airways járatain - ami
vélhetően a recesszió miatt elég sokat vesztett a színvonalábol, hiszen
a bébi szendvics melle vagy kávé (ízléstelen), vagy 1/2 dl jaffa( nem
juice) jart - nehogy hosszú legyen a sor a mellékhelyseg elott. Ennyit a
megfelelő mennyiségű folyadék bevitelről:-(
Annak azért örülök,
hogy Olganak az út végére sikerül elsajatitania a függőleges sorokban
íródo kínai irodalom egyik remekművét. Összeségében a hangulattal nem
lesz gond, bár meg Bp-London kozott vagyunk félúton, kérdés, hogy az
utasok és a személyzet meddig bírja a csapattal.
Kedves Olvasoim! A blogot folyamatosan írom majd az út folyamán, de az, hogy mikor kerül fel a blogra, az wifi kérdése....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése