500 lélegzetelállító fenyőfa között

Flagstaff - Little America Hotel

A monumentális Los Angeles-i és Las Vegas-i hotelek után Flagstaff nagy változást, de nem kevesebb kényelmet hoz majd, ahova megérkezünk majd a Grand Canyon Nemzeti Park után.
Hatalmas fenyőfák közt terül elnapolta hotel, mint egy kis ékszeresdoboz. Csupán egy éjszakát és egy hangulatos vacsorát töltünk majd ott, ahol a friss levegő hamar álomba ringatja a társaságot.

 

 

Csodálatos környezetbe csöppenünk a nagyvárosi nyüzsgés után.... ahol a mar megszokott királyi agya inkább térünk nyugovóra az egész napos kirándulás után.

Bár kerestem valami kis infót a szállodából,de egy klasszikus kis kiránduló, pihenő, csapatépítő, konferencia hotel. Biztos vagyok benne, hogy csodálatos lesz.

A Grand Canyonból másnap Las Vegasba utazunk vissza, mivel zárhatnám mai bejegyzésem, mint egy kedvcsináló Las Vegas-i úti filmmel:

Grand Canon Nemzeti Park

Ebben a bejegyzesemben a képek játszák majd a főszerepet. Azt hiszem, felesleges bármit hozzáfűzni - és hogy őszinte legyek nehezen tudnék okosat szólni, mielőtt személyesen ott járnék - beszéljenek a képek. Ilyen és ehhez hasonló csodák várnak majd ránk:

 

A Nemzeti Park egyebkent az Arizóna államban van. A 2700 km2 nagyságú területet T. Roosewelt elnök nyilvánította először védetté, mint Nemzeti Emlékműt. Nemzeti Parkká csak 1919-ben lett. Az egyedülállóan szép és érdekes terület a Coloradó folyó mélyen bevágódott szurdokvölgyének köszönheti létét. A földtörténeti precambriumban keletkezett és helyenként gránit tellérekkel áttört kristályos pala alapkőzetre - amely több, mint 2,5 milliárd éves - homokkő, mészkő és pala rakódott le vastag rétegben és hoztak létre egy később kiemelkedő fennsíkot.

A sorokat olvasva nem csoda, hogy ha ilyen látvány tárul majd elénk:

 

 

 

 

 

De nemcsak sziklákat látunk majd, hiszen lélegzetelállító növényzettel is lehet ott találkozni, mar aki a kaktuszokat szereti.

Nehezen lehet megszólalni a látványtól, de a mai blogbejegyzesem különlegessége, hogy ezt mar teljes mértékben az iPad-en szerkesztettem. Itt előfordulhat az ékezet nélküli szó, és a felregepeles, de nezzetek el nekem, kedves olvasoim.

Azt is szeretnem Veletek megosztani, hogy nem volt egyszerű képeket csatolni, ehhez meg kellett vásárolni egy speciális blog író alkalmazást, de úgy tűnik, sikerült! - köszönet Rolandnak, a technikusunknak.

Tehát túl vagyok a főpróbán - kevesebb mint 3 hét, és mar a repülőről közvetítek élesben:-)

Tetszettek a képek? Felkeszultetek az útra?

Mielőtt elindulnánk a Grand Canyon-hoz

Az 5. napunk a pihenésé... bár azt ígértem, hogy ebben a bejegyzésben felfedezzük a Grand Canyon-t és az oda vezető 66-os utat, de nem tudok elszakadni a szállodánktól, hiszen direkt kértük az utazási irodát, hogy cseréljék meg a Grand Canyon-i kirándulás napját, hadd élvezzük ki a szálloda nyújtotta Sunday Brunch-ot. Azt gondolom, lesz mit kipihenni.
Tizenhárom különböző étterem, kávézó és bár található a szállodánkban - és vasárnap akár délig élvezhetjük a kibővített reggelit, gondolom, a szombat éjjel után lassan tér magához a vendégsereg.
Tartok tőle, hogy én a délelőtti pihenésemet itt fogom tölteni:

Vagy a kora délutánt is... rápihenve a másnapi hosszú útra. De mi vár ránk a 6. napon?

Kora reggel busszal - valamint néhány Harley Davidson-nal - útra kelünk a Grand Canyon Nemzeti Park felé. A 66-os út Los Angelestől egész Chicago-ig elvisz, de mi mindössze Las Vegastól Flagstaff-ig megyünk egy röpke kis 7-8 órás útra, tele fantasztikus látnivalókkal.

 

Első állomásunk a Hoover gát lesz, majd útközben ilyen és ehhez hasonló látványban lesz részünk:

 

 

... majd megérkezünk Flagstaff-ba, ahol a Little America Hotelben töltjük az estét. A hosszú út után ránk fér a pihenés, de egy kellemes közös vacsora vár ránk a hotelben, amely egy köpésre található a Canyon déli peremétől.

http://flagstaff.littleamerica.com/

Innen másnap reggel indulunk vissza, és újra megcsodálhatjuk a festői tájat - kora délután érünk vissza Las Vegas-ba majd, de maradjunk még egy kicsit a Grand Canyon Nemzeti Parknál. Következő blogbejegyzésemben ugyanis még szeretném egy kicsit felfedezni ezt a csodát.

Még 3 hét van hátra az utazásig!

Las Vegas by night

Tegnap délután kaptam meg a visszaigazolást a Cirque de Soleil-től a jegyeinkről. Nem is lehet aktuálisabb a blogbejegyzésem, hiszen minden ilyen apró momentum közelebb vezet az úthoz. Még mindig nehéz elhinni, hogy eljutok oda...

 

Egy kedves barátom több Cirque de Soleil show díszletének egyik tervezője, de amikor 5 éve nála jártam, nem gondoltam volna, hogy egyszer a segítségét kérem abban, hogy egy 25 fős csoport jegyének megvásárlásában közreműködjön. Azt gondolom, hosszú lesz az első éjszaka, hiszen a show után belevetjük magunkat még az éjszakába.
Nehéz lesz eltévedni a hotelünk (Cosmopolitan) és a show között, ugyanis egy sarokkal lejjebb található a Tropicana és a Las Vegas Boulevard sarkán. Hogy aztán a show után ki merre indul el, azt már a csoport tagjaira bízom, de gyanítom, hogy a Las Vegas Boulevardon túl nem muszáj menni.

 

Különösen, hogy a szállodánk, a Cosmopolitan is kínál számtalan szórakozási lehetőséget, amelyet leginkább másnak délelőtt a Sunday brunch-on fogunk igazán kiélvezni. Kértem egy képet, hogy mit fogok látni a szobánk erkélyéről :-).... no comment

 

Nem szeretnék úgy ébredni, reggel, hogy az erkélyre kisétálva azon gondolkozzam, hogy most Las Vegasban vagyok, vagy Párizsban?
Az 5. napunk egyébként a pihenés jegyében zajlik... azt hiszem, ránk fér majd egy kis lazítás, hogy rákészüljünk a másnapi kirándulásra a Grand Canyon-ba.
Következő blogbejegyzésemben egyébként a legendás 66-os utat és a Grand Canyont készülök felfedezni... tartsatok velem!

Welcome to Las Vegas

A negyedik nap reggelén könnyes búcsút kell vennünk Los Angelestől - mert itt még minimum egy hétre lenne szükség, hogy lássuk a lényeget - és repülőre szállunk korán reggel, hogy elutazzunk a "RÉT"-re. Ugyanis Las Vegas spanyolul "rét"-et jelent.

 

Las Vegasról mindenkinek a kaszinók, a szórakozás és az azonnal esküvők jutnak eszébe, azaz a világ egyik legnagyobb szórakoztatási, bevásárlási és szerencsejáték-központja. Mint ahogy beceneve („A világ szórakoztató központja”) is jelzi.  Egyébként pedig az USA 28. legnépesebb városa, amely egyébként tavaly volt mindössze 100 éves.
Körülbelül 11-kor már a buszon leszünk a repülőtérről befelé, és mivel a szállodát csak 2-kor foglalhatjuk el, addig egy buszos városnézést rögtönözünk.

 

Las Vegasban a Cosmopolitan Hotelben lakunk majd, ahonnan gyalogosan bejárhatjuk majd az összes casinot, de az első nap estéjén a Cirque de Soleil-ben kezdjük az estét, de erről - és hogy melyik show-t nézzük meg - a következő bejegyzésemben írok majd.
Erdemes azonban elidőzni egy kicsit a hotelben is, mert Zoltántól tudom, milyen hatalmas hotelek vannak Las Vegasban, amelyekben szinte mindenhol van egy kisebb szórakoztató és bevásárló központ.

 

Délután meglátogatjuk többek között a Strip-et.  A Las Vegas Strip szállodák sorával, fantasztikus tornyokkal és kupolákkal ékített kaszinókkal, bevásárlóközpontokkal, gyorsbüfékkel és kis házasságkötő kápolnákkal (Wedding Chapels) várja a látogatókat. Azt még nem tudni, hogy a csoportból ki veszo majd igényben a Wedding Chapels szolgáltatásait, de minden itt lehetséges!
A Las Vegas Strip a Boulevard South 6 kilométeres szakasza, a Belváros és a Hacienda Avenue között. Egyébként a sok Las Vegas-i kaszinó mesés berendezése nem egyéb, mint Disneyland sikeres stílusának utánzata. Közülük talán a leghíresebb az 1966-ban megnyílt, diadalív homlokzatú Caesar-palota, ahol Korinthoszi oszlopok tartják a bejárati timpanont, amelyen szobrok állnak. Belsejében nemcsak kaszinók, hanem egyéb látványosságok is találhatók; például római kertek, egy bevásárlóközpont Michelangelo Dávid-szobrának másolatával. Itt szerencsére mozgójárda visz majd végig bennünket a hologramok és lézersugarak segítségével életre keltett ókori Rómán.

 

Étvágygerjesztőként ennyit Las Vegas-ról, de hamarosan belemegyünk a las vegas-i éjszakába!

Egy nap a mozik világában

Harmadik napunkat a Universal Studios-ban töltjük! Bevallom, soha nem gondoltam, hogy valaha eljutok ide.
Olvasva a könyvet még jobban fellelkesedtem, hiszen a terület nem messze, a Hollywood Bouleward-tól északra a San Fernando völgyében terül el.

Mindig irigykedve néztem az amerikai filmekben a klasszikus kertvárosi utcákat és villákat, ahol a nyitott előkertbe az újságos fiú bicikliről behajítja az újságot. Korábban csak a keleti parton jártam, és New Jersey-ben csalódás volt számomra, hogy csak elvétve láttam ezt a klasszikus amerikai kertvárosi modellt. Most lesz benne részünk, hiszen a klasszikus kertvárosi házikók mellett láthatunk majd igazi szecessziós villákat, amely a 60-as, 70-es évek amerikai filmjeiben tűnt fel főleg.
De a nap fénypontja vitathatatlanul a filmstúdió-béli látogatás lesz, ahol a teljes napunk is kevés lesz, hogy bejárjuk a díszleteket, ahol kézzelfogható közelségbe kerülünk a legjobb amerikai filmekhez, jelenetekhez, meglátjuk milyen trükkökkel varázsolták elénk a hajmeresztő látványokat.
Tudtátok, hogy a stúdiót már 1915-ben Carl Laemmle, a filmezés egyik úttörője költöztette ide, ami korábban egy csirkefarm volt?

 

Elképzelni sem tudom egyelőre, amikor végigmegyünk a Jurassic Park, az E.T., vagy a Terminátor díszletén - noha egyik alkotás sem tartozik a kedvenceim közé, de a látogatás után biztos vagyok benne, hogy hazatérvén meg fogom nézni ezeket a filmeket is. Bevallom jobban érdekel majd az a séta, ahol a késelés és bűnözés nélküli, Los Angeles valódi életét bemutató részen haladunk végig.
A környéken több filmstúdió található (pl. Warner Brothers-é is), de kétségtelen, hogy a Universal Studios a legnépszerűbb, hiszen népszerűsége vetekszik Disneyland-dal.
Legnagyobb szerencsénkre (ez főleg a hölgyeket jelenti), a stúdiótól nem messze  helyezkedik el egy hatalmas outlet centrum, ahol délután 5-től lesz néhány óránk, hogy megtömjük a bőröndjeinket. Többen jelezték, hogy üres bőrönddel jönnek az útra - jómagam ezt nem merem bevállalni - de a kislányom már írja a listáját, mit kell beszereznem neki az Abercrombie-ban és a Mac-ben, én a Tommy Hilfiger-re gyúrok, de ez természetesen ízlés kérdése.
Az esti program már csak egy laza közös vacsora, és akinek még marad energiája, belevetheti magát Los Angeles éjszakai világába.

Még mindig Beverly Hills

Nem tudok elszakadni Beverly Hills-től, mert annyi látnivaló van ott, hogy nem győzök betelni vele. Különösen, mivel az amerikai filmiparnak köszönhetően már annyit láttuk, hogy úgy érezzük majd, mintha jártunk volna már ott.
Itt a legmagasabb az egy négyzetméterre jutó gazdag és híres emberek száma, úgyhogy nehéz lesz elkerülni, hogy ne találkozzunk egy-egy filmsztárral. Bár még mindig a Pretty Women-ben megformált üzletember típusra várok, aki akár Rivchard Gere képében is az utamba kerülhet a Beverly Hillsen. 

Noha a mi Golden Day rendezvényünkön már átsétáltunk néhány csillagon - a mi kis csillagjainkon - de ott igaziban láthatjuk majd Michael Jackson, Tom Cruise, vagy akár Julia Roberts csillagát, ugyanis következő úti célunk, a Hollywood Walk of Fame (Hollywoodi hírességek sétánya) a szórakoztatóipar hírességeinek nevét megörökítő utcaszakaszok - ezt is nehéz lesz elkerülni. Azt tudtátok, hogy az első csillag 1960. február 9-én került fel és Joanne Woodwarot illette?

Egyébként a Beverly Hills legkeresettebb attrakcióinak nagy része egy húsztömbnyi városrészben összpontosul, amelyet Arany Háromszögnek, azaz Golden Triangle-nak neveznek. Ezt már csak a neve miatt sem hagyhatjuk ki!
Minden érdekel, ami arany!

Találhatók itt kivételesen szép, történelmi értékű épületek egyébként, de biztos belebotlunk majd néhány híres-neves plasztikai sebészbe, vagy a klinikájukba - nehogy 10 évvel fiatalabbnak nézzünk ki, mire hazaérünk :-)

Beverly Hills után elindulunk a Sunset Boulevardon, amely 35 km hosszú és levisz minket egészen az óceánig, mindeközben különböző negyedeken haladunk át.
Azt hiszem a kedvemet már a pálmafák látványa megalapozza majd.

 

Az úton lemegyünk az óceánig és végig sétálhatunk a Santa Monica Beach homokján.
Alig várom!

Kíváncsi vagyok, hogy itt mit kínálnak az óceánparti büfékben, gondolom nem hekkel és lángossal találkozom majd. Itt elidőzünk egy kicsit, sőt az óceán imádók meg is mártózhatnak - bár én garantáltan csak bokáig megyek csak bele az óceánba.

Itt lesz egy kis szabadprogram, mert vacsoráig itt maradunk, ugyanis a tengerparton fogunk vacsorázni.

Már látom magamat a homokban :-)
Míg a többiek söröznek, én lepihenek a homokban, vélhetően a jetlag nem múlik el addigra még.

Következő blogbejegyzésemben a Universal Studiot szeretném felfedezni, hiszen a harmadik napunkat ott töltjük majd.